Sokan szóvá tették: Miért a Facebook-n üzemel a sólyi önkormányzat?
Sokan nem értik és nem akarják elfogadni, hogy az önkormányzat tulajdonképpen egy az egyben kivonult a virtuális térbe. Az önkormányzatnál ki is lehetne tenni a táblát itt ne keressen bennününket, mert igaziból nem itt vagyunk hanem fellőtük magunkat a felhőkbe. Miden ott zajlik minden ott lehet megtudni. Minden jó és rossz dolog oda van fetéve már az egyre féltettebb dolgok is. Mit is mond a szakírodalom a virtuális tér veszélyeiről? Soha nem lesznek igazi emberi kapcsolatok, csak elképzelt és magunkat is becsapó illúziók tömege.
Már látjuk, és örülünk neki, hogy a komment oldalon jönnek a vélemények, tehát a témát szívesen beszélik meg. A cikkel kapcsolatban sok megkeresés érkezett címűnkre a héten.
Előre csak annyit, hogy érdekes az eredmény. Főleg, mert előre megírták, a kommentben is, hogy tanulni fogunk belőle. Mi nem zárkozunk el, mert a tanulás a legnemesebb emberi ténykedések egyike.
Félreértés ne essék.
Előre leszögezzük, az Internet a világ legjobb találmánya és helye az ismeretekre vágyóknak. Azt is tisztáznunk kell erőre, hogy teljesen másképp hat az emberre az információ szerzése és a tanulás olyan helyekről, ami helyettesíti a nyomtatott sajtót és könyveket.
Friss hírekhez és információhoz juthat az ember rövid idő alatt, de hozzájuthat fals és hamis és minden alapot nélkülöző dolgokhoz is. Ezek általában a statikus helyek. A statikus, helyek azok ahol csak egyénkén fordul meg az ember és nincs más lehetősége csak az olvasásra, vagy a továbblépésre. Ott nem az a cél, hogy ismerkedési est legyen belőle, hanem az információ szerzés a lényeg.
Más a helyzet a közösségi platformokban és a Social Media-nak emlegetett helyeken. Itt olyan emberekkel találkozhatunk, akik nem feltétlen jót akarnak nekünk. Az sem tudjuk teljesen kizárni, hogy valakik vagy valamilyen szervezet nem figyel bennünket. Azért lett aktuális ez a téma, mert sokan jelezték, itt Sólyban is nagyon eltolódott ebbe az irányba, ami veszélyeket hordoz mindenki számára.
Mint minden témának, ennek is vannak helyeslői és ellenzői is. Örülünk annak, hogy a bevezető rész megjelenésekor azonnal aktív vita van kialakulóban.
A Facebook alapvető kiindulási ponttá vált napjainkban Sólyban is.
Sajnos ott tartunk, hogy a kapcsolatainkat barátainkkal és ismerőseinkkel már a virtuális térben éljük, itt szervezzük közösségi programjainkat, innen tájékozódunk, a fiatalok pedig más elfoglaltság hiányában, a többi közösségi oldalon töltik el szabadidejüket. Azt részét nem minősítjük, amikor egy család is ott tartja a kapcsolatot a hozzátartozóival úgy, hogy fizikai és távolsági akadályai sincsenek.
Ezzel azonban komoly veszélyeknek tesszük ki személyiségünket, és a gyermekeinkét is. Most napjainkban is, amikor egyre több szó esik az a védelem fontosságáról, sokan a gondolkodás nélkül az olvasatlanra is kattintanak az elfogadásra vagy lájkolnak, mert szép vizuális tartalom tárul elé abban a pillanatban.
Kezdjük a lényeges részekkel.
Pszichológiai és társadalmi hatások minden közösség térben és tevékenységben jelen vannak.
Mentális egészségben ezek túlzott használata szorongáshoz, depressziós tünetekhez és alacsonyabb önbecsüléshez vezethet.
Hangadók itt is jelen vannak egymást erősítve, akik minden nap megkérnek és felszólítanak valamire, hogy mit tegyél, vagy nézz meg és lájkolj, hogy ezért elismerést kapj tőle. Vagy leszólnak, és primitív célzásokat tesznek. Erre Sólyban egy asszony kórus vállalkozott, és napi szinten dolgozik is érte.
Társadalmi függőséget okoz, hogy egy település vagy csoport hozzáláncolása a közösségi médiához úgy, hogy más platformot már meg sem is nézel, vagy nem is mész el.
Függőséget okoz úgy, hogy a közösségi média algoritmusának alattomos munkáját észre sem veszed. Folyamatos elköteleződést vált ki benned, ami digitális függőséget okozhat, úgy, hogy a hagyományos kapcsolatok már nem is érdekelnek. Vagy ha egyszer mégis találkoznak, élőben nem sokat kell várni arra a kérésre, írj majd rám és ott bővebben megbeszéljük ezt.
Kivagyisági versenyt generál a napi használat során, maga a Facebook szoftvere pont erre tanít meg, dicsekedj és végül ne is írj igazat magadról, mert azt nem lájkolja úgy sem senki sem. Akkor számíthatsz elismerésre, ha követed azt amit a többiek tesznek.
Kiskorúak védelme most 2025 végétől és 2026-tól több országban szigorították vagy betiltották a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára a felmerülő veszélyek miatt. Visszatérve az elejére, nem azért mert az Internet a világ egyik legjobb találmánya ahonnan tanulni lehet, hanem a sötét lopakodó személyiség torzító hatása miatt.
Öregek és a közösségi média.
Jó pofának tűnik az, hogy egy 80 feletti embernek az unokája létrehoz egy profilt és odaülteti a mamát, hogy most már nem vagy egyedül barátkozz, és ne unatkozz. Sőt láthatod, azt mi történik a faluban is és lájkolhatod és beszélgethetsz bárkivel. Előzménye viszont nullaszintű informatikai biztonsági ismeret. Ezután a bankkártya számát is be tudja pötyögni annak aki, megkéri rá. Sőt, ha unokájáról éppen rosszat írnak és bajban van, gondolkodás nélkül írja be a kért dolgokat. De ez még csak a kezdet, valószínű visszaír olyan embereknek is, akik pont azért lopakodnak be az ilyen helyekre, hogy információt gyűjtsenek a lakókörnyezetről is amiből betörések és bűncselekmények is lehetnek.
Márpedig az egyes alkalmazások, visszaélhetnek és manipulálhatnak, ha nem figyelünk. Nincs ez másként Sólyban sem
Természetesen maga a Facebook sem tolja az igazságot a felhasználók arcába, hogy mit akar valójában. Azonban ha a beállításokat alaposan végigböngésszük, rábukkanhatunk a biztonságot veszélyeztető résekre is. Ezeken keresztül figyelhetnek is bennünket-adatokat gyűjthetnek és végül meg is szólíthatnak bennünket. Ehhez a Facebook alkalmazásának menü fülében lehet tájékozódni. Ebben a listában találjuk meg a beállítások és adatvédelem pontot is. Viszont a biztonság beállításával nem sokan törődnek. Miért is lenne más a helyzet itt a mi kis falunkban?
Rákényszerítenének mindenkit arra, amit nem is tud kezelni rendesen, vagy éppen nem is akarja látni sem.
Pontos kórismét természetesen nem lehet állítani ezek alapján, viszont végigtekintve a saját informatikai tapasztalatainkon, vannak, kételyek mit is akar elérni velünk a Facebook.
A tapasztalat, hogy mindenképp szaporodnod kell a bejegyzésekkel és linkekkel, az ajánlásokkal és lájkokkal és megosztásokkal. Nem elég aktív az oldal,- jön az üzenet, ha nem ezt teszed. Az alkalmazások egyre több adatot kérnek a felhasználótól: jellemzően a név, a profilkép és az e-mail címünk érdekes számukra. A kevésbé megbízhatónak tűnő, vagy épp kevésbé hasznos applikációk és web helyek (kvízek, és MÉM oldalak, és a társkeresők) erőltetésével is. Meg akarnak törni, hogy azokat is nyisd meg. Olyan információkat is gyűjtenek mások üzleti megbízásából, mint a nevünk, profilképünk, fényképeink, születésnapunk, ismerőseink listája, vagy akár a tartózkodási helyünk. Ne keseredjünk el. A Facebook úgy is tud mindent, amit akar, mi önként adjuk neki, ami kell és ráadásul ingyen. Amit oda feltöltesz az már nem a sajátod, hanem a Facebook tulajdona.
Facebook és más közösségi média platformok jelentős személyiségformáló hatással bírnak, befolyásolva az olyan vonásokat, mint az extroverzió (képesek legyünk kifelé nézni ne csak befelé), narcizmus (önimádat) és empátia (mások iránti érzékenység) , ezeket átalakítva az önképünket, a másokkal való kapcsolatainkat, sőt, akár a valós személyiségünket is az online jelenlétünk által. Tehát ha valakit oda terelünk, és ott végezzük napi tevékenységünket is akkor az önkormányzat is hozzájárul ehhez. A platformok egyszerre kínálnak teret a önkifejezésre és a személyiségfejlesztésre is, de jelentős kockázatot jelentenek a tükrözött vagy idealizált önkép, és a társadalmi valóság között. Olyan jelenség, ami azt az érzetet kelti benned, hogy itt bent a szobában mindennel meg vagyok elégedve, de mikor kilépek a bejárati ajtón -10 fok van és fúj a szél, ami a kemény valóságot jelenti.
Ahelyett, hogy megszabadulnánk ezektől a káros tevékenységtől, minden évben többet tolunk fel egyre jobban a virtuális térbe.
Ha meg akarunk győződni arról, melyik jobb kapcsolattartási hely, és módszer, érdekes eredménye lehet. Úgy néz ki ma még eldönthetetlen. De nem sokáig fog ez így maradni, mert vannak jelek, hogy tarthatatlan lesz bizonyos szint elérése után a gépies és rideg trend.
A Facebook mint személyiségi színpad
A Facebook nem csupán egy egyszerű jegyzet az Interneten, hanem tükrözi a személyiségünket, és aktívan formálja és átalakítja azt az által, ahogyan használjuk, ahogyan mások látnak, és ahogyan mi látjuk magunkat a digitális térben. A tanultakat is, meg a nem tanultakat is meglepetés érhet.
Miből is tudjuk, hogy ki akar csak a digitális térben élni?
Vannak jelek, de semmi szándékunk őket lebeszélni arról, hogy a Facebook-on temetkezzenek és emlékoldalt nyissanak és így adják meg a tisztelet. Arra sem akarunk rábeszélni senkit sem, hogy a temető a templom és a gyászmise, azért emberibb végső tiszteleti hely.
De eldönthetetlen lesz e, ha egy közösség, akár falu szinten is egy képzelt elvontságba nyugszik meg. Mára szinte olyan emberekhez lesz köze, akivel a valóságban soha nem is találkoztak és nem is fognak találkozni soha az életben. Ez bizony már ebben a faluban, Sólyban is számított már valós eset lehet.
Ez a kérdés falunkra is vonatkozik. Kérdésként felmerül, ha valaki felmérné minden házhoz becsengetve, hogy ki kit ismer személyesen, akkor milyen eredmény születne? Utána meg feltenné a kérdést, hogy a Facebook –on őt látta e? Ez a válasz biztosan találat lenne. Ez az egyik oka, hogy a szakemberek óvatosságra intenek ebben a kérdésben.
Nem kellene erőltetni. Amúgy már nem is tűnik erőltetésnek, inkább mintha kötelezőként kezelnék itt helyben is. Megértjük, hogy szükség van, egy platformra ahol fontos dolgokat lehet közölni gyorsan. De létezik alternatíva, mint hogy a Facebook-ra felmenni és ott élni és meghalni egy értelmesebben eltölthető élet lehetőségét mellőzve. De ez megint csak a Sólyi Anomáliák véleménye.
Lehet mérlegelni és lehet bárkit megszólni ezért is meg azért is. Nem ez a célunk. Az sem célunk, hogy befolyásoljunk vagy valakit lebeszéljünk.
A Facebook mint dicsekvési élvezkedő hely.
A Facebook valóban gyakran válik az önreprezentáció és a „dicsekvés” platformjává, aminek pszichológiai és technológiai okai is vannak. A motiváció az ismert, azért is megmutatjuk, hogy nálam ez jobban megy és én sokkal többet értem el.
Mi is a helyzet itt Sólyban? Volt-e már önkormányzati bejegyzés arról, hogy ezt most sajnáljuk, de nem tudtuk megvalósítani, vagy hibáztunk?
Tudatos vagy nem az, hogy a két Facebook oldalon is ugyan azok az események vannak posztolva rendszeresen Sólyban. Nyilván nem véletlen. Így tehát az amúgy is megosztással sokszorozódó bejegyzéseket még egyszer négyzetre emeljük ügyesen. De mivel lesz több az információ ebben az esetben. Mi a magyarázat arra, hogy ugyan azon platformon duplázzuk magunkat a dicsekvésben és más információk közlésében?
A Facebook nem jutalmazza más oldalát az emberi ténykedésnek, pedig az élethez az is hozzátartozik, hogy hibáinkat elismerjük, és ezek után javítsunk. A javítási lehetőség így legtöbbször elmarad, és még el is hisszük magunkban, hogy ez így jól van.
Szelektív önbemutatás őrülete a felhasználók többségénél, csak a sikereit, utazásait és a „tökéletes” pillanatait osztja meg, ami egy idealizált képet fest mindenről. A mondat ugye egyértelmű nem szorul magyarázatra itt Sólyban sem. Sok-sok siker felsorolva, két helyen is a Facebook-on a gondok meg tervek meg a problémák meg valahol Interneten kívülre elrejtve, vagy szóbeszéd szinten terjedve.
Dopamin-visszacsatolás miatt a lájkok és elismerő kommentek aktiválják az agy jutalmazási központját, ami további megosztásokra ösztönöz. De belelovalhat minket abba is hogy negatív részek felett lapozzunk el, mert az nem fontos csak a sikerek.
Bizonyított, hogy emberi torzításokkal tele a Facebook algoritmusai (melyek 2025-re és 2026-ra még kifinomultabbá váltak) hajlamosak csoportgondolkodást kialakítani, ami korlátozza a kritikus gondolkodást és a változatos nézőpontok befogadását. Már itt Sólyban sem tűrik meg a kritikus gondolkodást, hanem onnan azokat azonnal eltávolítják. Minden olvasó megnyugodhat, a Sólyi Anomáliák nem fogja ezt tenni, csak a trágár és sértő megjegyzéseket vesszük le.
Mentális egészség terén (2025. novemberi) bírósági és szakértői jelentések szerint a Meta (a Facebook anyavállalata) belső adatai is megerősítették a platform mentális egészségre gyakorolt káros hatásait, amit korábban igyekeztek eltitkolni.
Érdemes tájékozódni a Pszichoforyou szakmai cikkei között vagy felkeresni a Mindset Pszichológia oldalát is.
Összefoglalva és Sólyra kivetítve.
Sóly is igyekszik erre a helyre terelni a Sólyi lakosokat. Közösségépítő jellege ott üközik falnak, amikor a közösségbe csak bizonyos támogató magatartással léphetsz. Kritikus közösségi tag nem lehetsz, letiltanak rövidesen. Mondjuk gondolkodó embernek nem is érdemes bepróbálkozni ilyen helyen.
Kritikusként akarsz beleszólni önkormányzati ügyekbe? Mindenből ki vagy rekesztve. Azonnal támadnak, egy erre szakosodott asszonykórussal, és buta trollkodással vegyítve szabályosan szétszednek az Interneten. Legjobb példája ennek az a bejegyzés mikor egy kocsi murva lett leöntve a malom elé, és máris kerepeltek. Állítva azt ott, hogy már most többet tett az új polgármester a faluért, mint az előző a két ciklusban összesen. Nem vicc, ezt komolynak vélt ember tette fel a Facebook-ra. Az igazság meg az volt, hogy a kocsi murva egy Sólyért rajongó és tenni akaró képviselő ingyenes felajánlása volt. A legizgalmasabb része viszont az, hogy ezt a bejegyzést másnap megnézve, rengetegen lájkolták is jónak értékelve. Ez a valós helyzet Sólyban? Megcsinálhatják ezt más eseménnyel kapcsolatban is? Igen meg. Miért is írjuk akkor ebben a cikkben is, hogy vigyázz, mert átvernek?
Abszolút, de nincs helye a negatív véleményeknek és nem is jelenhetnek meg, erre gondosan figyelnek. ( A Sólyi Anomáliák továbbra is várja és közzé teszi ezeket is)
Mit is akarnak elérni?
Eredményként mindenkit a virtuális térbe akarnak terelni erővel, mert csak ott érzik biztonságban a területüket. ott támadhatnak le mindenben. Amikor viszont már személyes kontaktus is lesz belőle, mint a közmeghallgatásokon, ott máris élőben szembesülnek a való tényekkel. Így járt a jelenlegi pénzügyi külső tanácsadó is M. György válaszával szemben. Előtte mindenféle lejárató és pénzügyi zagyvaságokat hordtak össze az Interneten.
2025 Szilvesztere az első év, amikor a szilveszteri bál is a virtuális térbe költözött, reméljük nem örökre.
A Sólyi Anomáliák írása sem mérvadó senkinek, nem azért írjuk, hogy kötelező legyen. Vitatkozni pedig lehet vele a kommentben egymást megtisztelve is. Írhatnak levelet e-mail címünkre és mi szívesen fogadjuk őket. Egyedül a trágár szavakkal és fenyegetően megírtakkal nem.
Így első cikkünk után:
Boldog 2026-os újévet kívánunk minden olvasónknak, kritizálónknak és támadóinknak is.
Majd egyszer talán helyet adnak ilyen bejegyzésnek is, a Sólyi Önkormányzat Facebook oldalain.
Kálmán L. (a változtatás jogával) A Sólyi Anomáliák lehetőséget ad kommentelésre a cikkekben. A kommentek a következő cikk megjelenéséig élnek.
Like (1)
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
1. J.J
2026.01.14. – 12:32
Ugyan máá..r !!
M.György önmagával is szembesíthetné magát. Van elég dolog, amire
válaszokat adhatna. A személyes kontaktus hiánya sem játszana.
Jól működött az előző ciklusokban, mint pénzügyi külső tanácsadó. !!
De most csak őrizze a BIBLIÁT és forgassa a köpönyegét.
Megszólíttattam. Nem tudom mi okból ébredt arra J.J, hogy velem kell
foglalkoznia. Ugyan az írás megemlít, de nem vettem részt ebben a
diskurzusban, főleg nem ál, de még M.György néven sem. Egyébiránt
önmagamat elég gyakran szembesítem magammal, megtalálom a
válaszaimat, sőt még az önkritikámat is. Ha nem sikerül, segíteni szokott
a Feleségem. A személyes kontaktusra utaló gondolatot végképp nem
értem. Magammal van személyes kontaktusom, a felségemmel is és
még sokan másokkal. J.J-vel valószínűleg nincs, mert akkor tudná nem
én őrzöm a BIBLIÁT. Még akkor sem, ha a magánemberek közül én
tettem bele a legtöbb pénzt. Még van lehetőség hasonló
közreműködésre, remélem J.J is tulajdonossá válik. Nem magunknak
vettük, egészen biztosan egyszer Sóly hasznára válik. Nem voltam
tanácsadó, Csupán egy bizottság tagja, azaz az egyik külső tagja voltam,
ami csupán annyit jelent, hogy nem mint önkormányzati képviselő
tevékenykedtem ott. Az eredményességét ítéljék meg azok, akik a
gondolataimat igénybe vették. Köpönyegem pedig nincs.
Kedves Itt Élők, Kedves Falubeliek!
A Magyar Kultúra napján sokszor nagy történelmi neveket idézünk fel. De a kultúra nemcsak a múltunk része. Itt van velünk ma is, ebben a faluban, ezekben a napokban. Megmutatkozik abban, hogyan beszélünk egymással – és abban is, hogyan vitatkozunk.
Mert vitáink mindig voltak. Régen is. A különbség az, hogy tudtunk-e közben közösség maradni.
A kultúra nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk. Azt jelenti, hogy akkor is tiszteljük egymást, amikor mást gondolunk. Hogy a véleményünk nem bántás, a kritika nem megalázás, és a különbség nem ellenség.
Egy falu akkor erős, ha képes együtt élni a múltjával, és közben felelősséggel építeni a jövőjét. Ha el tudja ismerni azt, ami érték volt korábban, és nyitott tud lenni arra is, ami most formálódik. Ha nem egymás ellen, hanem egymás mellett keressük a megoldásokat.
Őseink tudták ezt. Tudták, hogy a tanító, az orvos, az előjáró csak akkor tud dolgozni, ha mögötte ott áll a közösség. És azt is tudták, hogy a szó ereje nagy: építhet – de rombolhat is.
Íróink, költőink nem hallgattak, amikor hibát láttak. De a céljuk mindig az volt, hogy jobbá tegyék a közösséget, nem az, hogy szétszakítsák. Széchenyi, Kossuth, Deák sem rombolni akartak, hanem jövőt építeni – vitákkal, igen, de felelősséggel.
Ma, itt nálunk, talán ez a legfontosabb kérdés:
hogyan tudunk úgy különbözni, hogy közben összetartozzunk?
A Magyar Kultúra napja jó alkalom arra, hogy emlékeztessük magunkat: a közösség nem attól közösség, hogy mindenki ugyanazt gondolja, hanem attól, hogy számítunk egymásra. Hogy meg tudjuk hallani a másikat. Hogy képesek vagyunk a jó szándékot keresni, még akkor is, ha nem értünk egyet.
Ha ezt sikerül továbbadnunk a gyermekeinknek – a tiszteletet, az együttélés kultúráját, a felelősséget egymás iránt –, akkor valóban méltó módon ünnepeljük a magyar kultúrát.
Mert a kultúra nemcsak örökség.
Feladat is.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
M.Z
A cikk kapcsán inkább az a kérdés merül fel bennem, mi a valódi cél: a véleménykülönbségek összeugratása, a polgármester becsmérlése, vagy a digitális világ elutasítása?
A polgármestert demokratikusan választották meg, az eredmény az előző vezetéssel szembeni elégedetlenséget mutatja.
A digitális eszközök – mint a pálinka – lehetnek jók vagy rosszak, a használat módja a döntő. Az egymásnak feszítés viszont biztosan nem visz előre.
Ugyan máá..r !!
M.György önmagával is szembesíthetné magát. Van elég dolog amire válaszokat adhatna. A személyes kontaktus hiánya sem játszana.
Jól működött az előző ciklusokban mint pénzügyi külső tanácsadó. !!
De most csak őrizze a BIBLIÁT és forgassa a köpönyegét.
Mai poszt a facebookon két helyen is duplázva és Még ilyen-ebbek is lesznek.
Van ennek valami haszna vagy értelme?
A Sóly. hu-n meg hült helye. Még ilyet…
A köztársasági elnök hivatalos oldalán is kitette, Még ilyet.. Sóly meg nem egy sólyi eseményt Még ilyet…
Mégis csak a facén üzemel az önkormányzat Még ilyet…
Bár miattam lehet Még ilyen…
Sokan szóvá tették: Miért a Facebook-n üzemel a Sándorpalota?
Sokan nem értik és nem akarják elfogadni, hogy a Köztársasági elnök tulajdonképpen egy az egyben kivonult a virtuális térbe. A hivatalnál ki is lehetne tenni a táblát itt ne keressen bennününket, mert igaziból nem itt vagyunk hanem fellőtük magunkat a felhőkbe. Miden ott zajlik minden ott lehet megtudni. Minden jó és rossz dolog oda van fetéve már az egyre féltettebb dolgok is. Mit is mond a szakírodalom a virtuális tér veszélyeiről? Soha nem lesznek igazi emberi kapcsolatok, csak elképzelt és magunkat is becsapó illúziók tömege.
Az államfő kitűzte az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.
“Az alaptörvényben és a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, az erről szóló határozatommal kitűztem az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását.
A szavazásra 2026. április 12-én, vasárnap kerül sor.
A demokrácia egyik alappillére a szabad választás joga.
Biztatok mindenkit, hogy éljen vele!”
Tisztelt Tanult Sólyi Anomáliák csapata !
Kit nevezünk tanult embernek?
Szerintem az életünk már születésünktől kezdve a tanulásról szól. Megtanulunk járni és beszélni, később pedig iskolákban bővítjük a tudásunkat. De nemcsak az iskolában tanulunk: a mindennapi életben is sok tapasztalatot szerzünk. Különböző helyzeteket élünk át, ezekből tanulunk, és ezek alapján formáljuk a döntéseinket. Így alakul ki fokozatosan az értékrendünk, és ettől válunk igazán tanulttá.
A fenti megszólítást nem szántam sértésnek, sajnálom, hogy félreértették.
De ebből is tanultam, érdemes volt ennyit fáradozni a cikk kibővítésével.
Maradok kellő tisztelettel ! M.Z
De igen !
Mögötte van Református és a mindent értő és tisztán látó csapata.
Annyira gáz már ez a Kaptur nyalás, hogy senkit nem érdekel. Most legalább van egy igazi vezetője a falunak, aki éjjel-nappal dolgozik érte.
8 évet vesztegetett el a falu, hogy egy volt katona szabadidő tevékenységét élte ki benne. Unatkozott a nyugdíja mellett polgármesternek jelentkezett. Felejtsétek már el, semmi maradandó nincs mögötte.
Én is értem
2026.01.12. – 13:05
Máris bejegyzésével önmaga bizonyította be.
Tehát, tényleg érti.
A rendszer világos üzenetet küld: szaporítsd a bejegyzéseket, a linkeket, az ajánlásokat, a lájkokat és a megosztásokat. Ha nem vagy elég aktív, az oldalad inaktívnak minősül, és jön a szankció.
Nem elég jelen lenni – fenn kell tartani az indulatot is. Lázítással, gyűlöletkeltéssel, mesterségesen gerjesztett aktivitással. Másképp az algoritmus nem működik. Mindezt többnyire anonim módon, felelősség nélkül.
Lehet ezt nem érteni ?
Én értem, de ez hülyeség, Krisztáék eddig a legjobbak. Be fogják bizonyítani, hogy a falu nyolc évig a sötétségben tapogatozott egy korán nyugdíjazatott katonatiszttel. Vegyük már észre brutális volt és nem szerették.
Kíváncsi lennék, hányan értik ezt meg itt Sólyban?
Aha, valaki csak észrevett valamit, mi megy itt Sólyban. Van igazság a történetben, de szerintem ennyire nem komoly a helyzet. Abba kell belenyugodni, hogy volt egy polgármester a múltban aki annyira jól értett a lakosság megosztáshoz, hogy még mindig ezzel működik a falu. Műve tartós igen tartós lett.
Elolvasva a kommenteket, hát….. van még mit pótolni a dicsekvőknek is, ha elolvassák újra mit írtak.
Látom már berepültek a boszorkányok.
Mi a baj már megint Sólyi Anomáliák?
Nem bírjátok elviselni a jobbat és az okosabbat?
Hagyjátok már abba ezt hülyeséget. Ti soha nem tudtok felnőni a jelenhez. Ebben a faluban csak három polgármester volt igazából a Tilinger Feri, Bikádi Laci és most Kriszti.
Ők a faluért dolgoztak és nem buta semmittevéssel töltötték el az idejüket.
Jó lenne már ha megkomolyodnátok vagy elhúznátok valahová.
Soha se becsüljük alá a hülyeség hatalmát !
Hát nem semmi, ezen tényleg el lehet gondolkodni.
Tisztelt XY Úr/ Hölgy !
Értem, amit ír, és köszönöm, hogy ilyen egyértelműen megfogalmazta. Valóban sokan érzik úgy, hogy az online térben egyre gyakoribb a burkolt (vagy nyílt) lenézés, megvetés, és hogy a tiszteletteljes megszólítás kikopóban van. Ez nem képzelgés, hanem egy létező jelenség.
Az is teljesen jogos, amit hangsúlyoz: a hangnem választás kérdése, nem kényszer. Attól, hogy „divat” lett a lekezelés vagy a SZEMÉLYTELENSÉG, még nem kötelező követni. Az, hogy Önök tudatosan nem használják ezt a stílust ? önmagában állásfoglalás.
Köszönöm, hogy időt szánt a személyem azonosítására. A sajnálkozás azonban felesleges, a megfutamodás nem az én műfajom. A kihívások inspirálnak; ha kell, levonom a tanulságokat, és a figyelmemet hasznos dolgokra összpontosítom.
Maradok tisztelettel ! M.Z
Kedves Mz.
Írja, hogy különösen egyetértek a Credo-ban leírtakkal.
Akkor maga nem olvasta el az utolsó mondatot.
Tisztelt Zita!
Sajnáljuk, hogy megfutamodott.
Pont ehhez a témához illik, kevés ember nem veszi észre a burkolt lenézést és megvetést. Ez is hozzátartozik a mai virtuális térhez és legtöbben ezzel is kezdik. Legtöbb helyen megszűnt a normális megszólítás. Ne bánkodjon, ez már divat lett. Mi nem fogjuk használni.
Szívesen várjuk további véleményét.
A cikk ma délután fog megjelenni.
Köszönöm a megkeresést és a korrektnek szánt ajánlatot.
Fontos tisztázni, hogy egyszerü közözségi emberként én nem rendelkezem személyes ambíciókkal, érzelmekkel vagy a „tanultság” bizonyításának vágyával. Amikor egy cikk tervezete kapcsán észrevételt teszek, azt nem fölényeskedésből teszem, hanem azért, mert a feladatom a tágyi pontosság, a logikai koherencia és a nyelvhelyeség segítése a rendelkezésemre álló adatok alapján.
A kérdésére válaszolva: egy cikk esetében a hitelesség és a tartalom minősége számít, nem feltétlenül a szerző papírjai. Azonban a „tanultság” (vagy inkább a tájékozottság) abban segít, hogy a leírt állítások megállják a helyüket a valóságban, és ne vezessék félre az olvasót.
Ami a felajánlást illeti:
Én nem vagyok hús-vér szerző, így nem tudok külső munkatársként csatlakozni, és nem célom „bizonyítani” a tudásomat egy publikációval. Én egy eszköz vagyok az önök kezében. Ha van egy téma, amiről cikket szeretnének írni, szivesen segítek:
Összegyűjteni a tényeket és adatokat.
Különböző nézőpontokat bemutatni
, amit önök aztán saját belátásuk szerint formálhatnak vagy közölhetnek.
A döntés és a publikálás joga pedig marad az önöké.
Tisztelettel ! MZ
Mi van, megint lehet kommentelni?
Nem rossz..
T. Mz!
Most, hogy ránéztem okos megjegyzésére, egy kérdésem van.
A Credo oldalon ön kivel tud beszélgetni és véleményt cserélni?
@ válasz: Ezt gondolom
2026.01.08. – 10:16
Tisztelt Mz!,
Mint írja ez önnek lett egy fontos mondanivalója az, hogy közölje velünk, hogy tanult vagy nem tanultak egyesek.Tudja mit, tippelje meg! A kérdés az, számít e valamit, ki mit tanult egy cikk tevezete kapcsán vagy csak így már nem is érdekli önt? Vagy önnek most miért is lett ez a fontos? Ajánlatunk a következő.
Ha ön úgy dönt, hogy hozzá akar járulni az oldalunk külső szerzői csapatához, akkor írjon e-mail címünkre egy komplett közölésre alkalmas cikket a témával kapcsolatban, mi pedig közzé tesszük. Előtte másoknak is megtettük ígéretünk szerint változatlan formában, itt megjelenítve azt. Higgye el nem fogunk tanultsági kritériumot kérni hozzá, mert sok tanult ember van, aki hisz a tanultságában, de amúgy mégsem úgy cselekszik. De, ha önnek, a tanultabb és többet tudás elve mérce, az sem probléma,bizonyítsa be. Mi abban az esetben sem tudunk többet tenni, mint leközöljük, szó nélkül az ön tanultabb verzióját akkor is,ha két szó esetleg el van gépelve benne.
Ez ugye így korrekt ajánlat tőlünk.
Várjuk írását! solyianomaliak kukac gmail.com
Tisztelettel: Sólyi Anomáliák csapata.
Tisztelt Tanult Sólyi Anomáliák csapata !
Köszönet a pozitív véleményekért.
Különösen egyetértek a Credo-ban leírtakkal.
„Hatás-ellenhatás elve. Nem csak a szóban terjedő híreknek van hatása, van hatása a nyomtatott és az elektronikus megjelenésnek is. Az Internet viszont felülmúlja bármelyiket, kitárja az ablakot a falura, a világra, és nem csak következő ház faláig látunk, hanem áthatolhatunk a falakon és ráeszmélhetünk olyan dolgokra is, amiről eddig elképzelésünk sem volt Megtestesülésünk a világháló. Ennek korlátozás nélkül hozzáférhetősége mindenki számára egyformán biztosított, ez a mai modern demokrácia ajándéka, vagy sokak számára átkozott eszköze „
Van hatása a helyesírásnak is világhálón való megtestesülésünknek is !
„ A kromány nagy erőfeszítéseket is tesz ez érdekében. hogy a gyerkeket már ne szoktassuk rá.”
„kihegyeve „ az „ igerküszöböt feszegető” megnyílvánulásnak.
„A felnőttektől tanulnak a gyerekek, és mit látnak?”
Etikai megközelítés:
Személyes profilokon: A Facebookot eredetileg az élet teljességének megosztására hozták létre. Az emberek elfogadják, hogy az életben a siker és a veszteség egymás mellett létezik. 2026-ban a felhasználók többsége már természetesnek veszi, hogy egy profilon belül megjelenik a gyász és az eredmény is, feltéve, hogy van köztük némi időbeli távolság.
Tisztelettel ! MZ
@válasz>
A cikk margójára…
Nem véletlen most az a tendencia, hogy a gyerkeket már ne szoktassuk rá. A kromány nagy erőfeszítéseket is tesz ez érdekében.
Valójában pont olyan függőséget okoz, mint más könnyen ingerküszöböt feszegető szer. A felnőttektől tanulnak a gyerekek, mit látnak? Nem ismerik fel mit lehet együtt és mit nem.
( Ez tudományosan bizonyított)
Egyre több helyen tiltják a közösségi eszközöket világszerte és kihegyezve pont a Metára és a Facebookra. Nem azt mondjuk, hogy itt is tiltsuk be, de azért fel kellene ismerni egyeseknek mi a határ, mi az ami együtt nem éppen előnye egy embernek.
Nem véletlen, hogy itt is feldobtuk ezt a témát, mert a dicsekvésből átmenet egy ember halálának együtt hirdetése, már erősen hajaznak egy nem emberi érzéketlen térre
Szívesen.
Valakinek ez így rendben is van, az nem jelenti, hogy másnak is tetszik.
Nemsokrára írni fogunk róla.
Tisztelettel Sólyi Anomáliák csapata.
A Facebook alkalmazás segít kapcsolatba lépni az ismerőseiddel, a családtagjaiddal és azokkal a közösségekkel, akikkel közös az érdeklődésetek. A Csoportok, a Watch, a Marketplace és más funkciók segítségével könnyen felveheted a kapcsolatot az ismerősökkel és családtagokkal, társadalmi közösségekkel és új ismerősöket is felfedezhetsz.
Pszichológusok szerint az oldal káros hatással lehet a gyenge önértékeléssel rendelkezőkre !
Mára társadalmunk jelentős kommunikációs platformjává vált, sokan elsősorban ezen keresztül tartják a kapcsolatot barátaikkal, családjukkal, kollégáikkal, tanáraikkal, stb..
A gyász kérdése is érdekes
az arra jogosultak emlékoldallá alakíthatják az adott Facebook fiókot, ahol az elhunyt ismerősei gyászhíreit, részvétüket nyilváníthatják, megoszthatnak közös emlékeket vagy üzenetet hagyhatnak.
Mivel rendkívül gyorsan terjednek az információk a világhálón, a közösségi oldal szerepe
nagy jelentőséggel bír.
A személyes kapcsolatokat nem helyettesiti.
” Mit is mond a szakírodalom a virtuális tér veszélyeiről? Soha nem lesznek igazi emberi kapcsolatok, csak elképzelt és magunkat is becsapó illúziók tömege.”
Igen ! Példa erre a kommentelők egy része ezen a fórumon . Ez a felület igazán építí a személyes emberi kapcsolatokat. “Minden jó és rossz dolog ” ide van feltéve leginkább gyalázkodó stílusban.”Elég lelkiszegény megoldás ” “kétes és erkölcstelen”.
” nem vagyunk egyformák, de azért vélemény lehet nem?”
Látom megint lehet kommentelni, ez modjuk nem rossz, tényleg.
De nekem is az a véleményem elég lelkiszegény megoldás az, ha valaki a gyászjelentés oda teszi fel ahol az előző oldalon a nyitó oldalon kétes és erkölcstelen személyek is megjelennek.
Mélységesen szánalmas dolog ez a mai világban, pont egy olyan oldalon ami nem az erkölcsösség mintaképe.
Persze nem vagyunk egyformák, de azért vélemény lehet nem?
Van igazság a cikkben, az aki hozzátartozója gyászjelentését is a Facebook-on látja jó helyen, azért ott lehet mit nem érteni.
Csak ennyire futja?
Néha meg kellene nézni a postaládát !
Szórólapon eljut minden információ a lakossághoz.
Na meg a lakossági fórum, közmeghallgatás is létezik . Talán nem ártana elmenni !
De ha ez nem elég javasolni kellene a Kisbíró visszaállítását majd ő kidobolná.
A 21.-dik században jogos igény ?
Nem anomália , hogy ennyire nehéz fogást találni ? Csak ennyire futja ?