Kedves Falubeliek!
Nem szólalnék meg újra, ha nem néztem volna meg a jelölti fórum videóját.
Amit Ispán Krisztina elmondott arról, hogyan működtetné az Önkormányzatot, az nagyon megdöbbentett. Ugyanúgy, mint eddig a vezetői tevékenysége. Ugyanúgy, mint ami a kudarchoz vezetett. Elmondta, létrehozott egy tanácsadó testületet, – nem tudjuk kik-, akikre hallgat. Aztán megnevezte azon jelölteket, akik támogatását kéri a reménybeli leendő munkájához. Pont itt volt a bajok forrása és napjainkban sem változott semmi.
Kezdetben meglepődve tapasztaltam, hogy az Önkormányzati ülések üresek voltak. Az érdemi témák gyakran csak szóban lettek beterjesztve, esetenként még határozati javaslatok sem voltak. A rituálé is gyakran ugyanaz volt. Ispán Krisztina szóban elmondta, van egy javaslata, esetenként már végrehajtás alatt, tehát jóvá kellene hagyni. Többször úgy szavaztatott, még azt sem kérdezte meg, van-e kérdés vagy vélemény. Aki ezt nem hiszi, kérje ki a hangfelvételeket, azok nem véleményeket mondanak el, hanem a valóságot. A képviselők hallgattak, összenéztek, megszavazták, de ülésről ülésre érződött, nőtt a feszültség, aztán a konfliktusok kirobbantak. Én egyre hangosabban kértem, tartsuk be a szabályokat, mert baj lesz. Nem szabad semmibe venni a megválasztott képviselőket. Nem állítom, h a testületi eljárásokban nem történt változás, igen történt, de az események addigra bizalmi válsághoz vezettek. Krisztina próbálta kezelni a helyzetet, de nagyon rossz módszerekkel. Ezekről egy fórumon az érintettek őszintén beszéltek.
Nem ott van a baj, ha egy polgármester tanácsadókat hallgat meg. Ott a nagy baj, ha nem érti, neki a legfontosabb tanácsadói, maguk a testületi tagok. Akiknek nem az a dolguk, hogy esetenként utólag legitimálják a polgármester döntéseit, hanem, hogy azokat jól előkészítetten, közösen hozzák meg. Mert a felelősség akkor is közös, ha csak bólogató Jánosok lennének. A lakosság rajtuk is számon kéri a döntést, s nem lehet mindenre azt mondani, „én ezt utólag tudtam meg” . Ezen szakadt el a cérna.
Nincs új a nap alatt. Kezdetben Kaptur József is úgy gondolta, ahogy most a Krisztina, Ő a parancsnok, mi a közkatonák. Nagyon hamar tisztáztuk, mi vagyunk a munkáltatói és nem fordítva. Nem a polgármester a földesúr, a többiek a cselédek. A polgármesternek egyetlen egy többlet jogosítványa van, összehívhatja és vezetheti a testületi üléseket. Kaptur József ezt nagyon hamar megértette és változtatott. Ispán Krisztina úgy látszik, erre képtelen. Ahogy nőttek a feszültségek úgy bonyolódott bele emberileg nehezen vállalható helyzetekbe. Magában a testületben is, de a Jegyzővel és a társközségünk polgármesterével is. Én akkor éreztem meg először, hogy komoly a baj, amikor Köbli Miklós lemondta a Szőlőhegyi Fórumon való részvételét, azzal az indokkal, hogy nagyon megromlott a viszonya Krisztinával és ez miatt még ilyen módon sem kíván részt venni a Sólyi közéletben.
Majd jött a három képviselő megkeresése, akik a véleményemre voltak kíváncsiak, feloszlassák-e a testületet. Hol lehet az igazág, három általam nagyra becsült képviselőnél, vagy egy embernél, akivel szemben nekem is erős kételyek fogalmazódtak meg.
Nehéz dilemma elé kerültem. Kezdetben nagyon támogattam Krisztinát. Próbáltam megtanítani a testületi vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseire. A költségvetés rejtelmeire. Számtalanszor egy asztaltársaságban voltunk. Segítettem a rendezvényeit.
Kimondom azt is, sok elképzelésével egyetértettem. Sőt, volt, amit jól csinált.
Aztán a helyzet azt hozta, mérleget kellett vonnom. Az összességében negatív lett.
Az érveim egy részét már korábban elmondtam, leírtam.
Már nem ismételném meg, ha a napi gyakorlat változott volna, vagy Krisztinának a jelenlegi nagyon hibás polgármesteri szerepvállalása a jövőre nézve bizakodásra adna reményt. Akkor hagytam volna, ezt az egészet.
De, ne csak a levegőbe beszéljek, egy két konkrétum: Akárkitől származik, remek ötlet volt a süti vásár megrendezése és a napvitorlák beszerzése. Csakhogy. Normális esetben erről készül egy testületi előterjesztés, egy határozati javaslat, ami alapján a képviselők elmondhatták volna a saját javaslataikat. Bizonyára végiggondolásra kerültek volna a szakmai kritériumok is, ezekre még visszatérek. Nem így történt. A képviselők a szórólapból tudták meg, mire készül a polgármester. Nincs testületi döntés. A polgármester maga döntötte el, hogy a település együttműködik egy egyesülettel. Nekem úgy tűnik, szóban állapodtak meg. Ilyen megállapodást megkötni, egyetlen polgármesternek sincs joga, csak testületi felhatalmazással. Engedélyezte, hogy az egyesület beruházást végezzen el az Önkormányzat tulajdonán. Ehhez sem volt joga és ebből még lesz gubanc. Legitim módon nem tisztázódott, ki lesz a ráépítés tulajdonosa. Ebből is lesz gubanc. Vélelmezhetően, előre nem tisztázódott, engedélyköteles-e az idegen tulajdonon végzett beruházás. Ebből is lehet gond, ha jók az információim az illetékes hatóság már vizsgálja a témát. S nem tudjuk, ha van ilyen, a kivitelezésért ki viseli a műszaki felelősséget. Érdekes, a körhintásnál mekkora problémát csinált ebből a polgármesterünk.
Legvégül, mivel így történt a munka, nemcsak a képviselők, a jegyző is kimaradt a döntéshozatali eljárásból. Akinek nemcsak joga, egyenesen kötelessége megvizsgálni az önkormányzati folyamatokat, s munkajogi, büntetőjogi felelőssége jelezni, sőt eljárni, ha szabálytalanságokat észlel.
Ha nem tud róla, az is a felelőssége lehet, ha tud, de nem intézkedik, akkor még inkább. Krisztina a Hajmáskéri Jegyzői Hivatallal kialakult nagyon negatív viszonyát úgy oldaná fel, elviszi a falut máshova. Bárki is el tudja képzelni, hogy mondjuk a Litéri, vagy az Ösküi jegyző elnézné, hogy ilyen módon tegyék a nyakára a kést?
Hasonló helyzet alakult ki, bizonyos szolgáltatások megvásárlásában is. Krisztina úgy döntött, pénzügyi, majd jogi tanácsokat vásárol az Önkormányzat nevében. Csakhogy ehhez sem volt testületi felhatalmazása! A Sólyi költségvetésben a képviselők nem szavaztak ilyen tételekre. Nem tűztek ki ilyen feladatot. Az önkormányzati munka alapvetése, amire nincs forrás, nem lehet kötelezettséget vállalni. Krisztina megtette, a számlákat kifizetésre leadta a Hivatalnak. Nincs hova lekönyvelni. Persze trükközni lehetne. Csak akkor a munkajogi felelősséget az a hivatalnok húzná magára, aki erre engedélyt adott, vagy önként lekönyvelné. Ebbe belemenne az Ösküi pénzügyes? Itt már csak egy apró hab maradt a tortán. Ha a testület vesz szolgáltatást, akkor az így megszerzett tudás a testületé. Azaz a számla mellé egy feljegyzésnek is készülnie kellett volna a képviselők részére, ők is felkészültebbek lehessenek.
Hallom. azokat az érveket is, hogy felpezsdült a falu, miért ne csinálná tovább. Látványos ígéreteket tett. /Valószínűleg a vájtfülek vették észre, nagyon egyoldalú a jövőképe, az infrastrukturális fejlesztés teljesen kimaradt. Csapadékvíz. telekalakítás, stb./ Azt is hallom,új vezető, majd megtanulja. Elfogadom, lehet így is gondolkodni. Azt azonban mindenkinek látni kell, a kudarc ott lógott a levegőben és ez újra és újra megismétlődhet. Másképpen mondom, nagyszerű, ha valaki látványosan és csodásan veszi a kanyarokat, de sosem áll meg a piros lámpánál. A végeredmény megjósolható.
Ez így nem mehet tovább.
Nem folytatom, aki akart megértett, aki nem, annak napokig is beszélhetnék.
Komoly konfliktusokon vagyunk túl. Sok sebet kaptunk. Mi mindnyájan ebben a faluban maradunk. Olyan testületet kapunk, amit megszavazunk magunknak. Az ember alkalmas a gyógyulásra és a fejlődésre is. Ez a folyamat képtelen elindulni, ha nem őszintén beszélünk a gondokról és nincs szándék a hibák kijavítására. Úgy látom, van lehetőség a változásra. Én az Önkormányzat Pénzügyi Bizottságának egyik, nem képviselő tagja voltam. Ahol lehetőségem volt segítettem.
Bajba jutottunk, de van esély a kilábalásra.
Kötelességemnek éreztem erről is őszintén beszélni.
Mazák György
Like (1)
Egyre jobban érik bennem, hogy
Göbölös Gergő
Göbölös Balázs
Pacher László
Olasz Attila
Kurucz Rihárd.
Ez így valóban nem mehet tovább. Elég ebből a féldiktatórikus vezetésből. A környezetemben is ezt érzem, egyre erősebb a változás iránti igény
A sólyi főispán nem vezetést folytat, hanem társasjátékot játszik, ő dob, ő lép, mi meg nézzük, hogyan veszíti el a település a bizalmát.
Vasárnap megkapja az értékelést
Ez már nem vezetés, hanem szabálykerülő önkény. A polgármester úgy dönt és intézkedik, mintha nem egy közösség élére kapott bizalmat, hanem saját céget irányítana, ahol a testület csak díszlet. Képviselőket megkerülni, jogi határokat feszegetni, szakmai szempontokat semmibe venni, ez nem tévedés, hanem módszer. A falu nem személyes kísérleti terep. A hatalommal jár felelősség is, nemcsak mozgástér. Tőlem biztosan nem kap x-et.
Látszik, Krisztina polgármesterünk komolyan veszi a közösségi vezetést, szó szerint egy személyben! Nála a testületi döntés annyit jelent, hogy őt megérintette az ihlet, és innentől mindenki úgy működik, mint egy automata kávéfőző: ha megnyomják a gombot, jön a jóváhagyás. Kérdés? Vélemény? Minek az! Persze, ha valaki kíváncsi rá, utólag megtudhatja, mi történt. Igazi jövőbe mutató vezetési stílus: meglepetés döntések, tanácsadók a ködből, és jegyzői jogi akrobatika. Már csak egy varázspálca hiányzik, hogy hivatalos legyen a mesevilág. Sóly lakói tényleg megérdemelnének valakit, aki nem egy képzeletbeli udvartartás élén képzeli magát.
Nekem olybá tűnik, mintha ez a falusi felpezsdülés csak egy kampányfogás lenne. Persze, nem vitatom, hogy most két pályázat is támogatást nyert, de bízom benne, hogy a falusiak azt is látják, hogy ezek egyike sem önálló pályázat volt és egyik sem infrastruktúrális fejlesztés.
Az egészben az a szomorú, hogy ha a legcsekélyebb érzelmi intelligencia is lenne a polgármesterben, akkor nem jutottunk volna el idáig.
Remek írás, köszönjük a gondolatokat. Sajnos az elmúlt pár hónap tanubizonysága annak, hogy Ispán Krisztina nem tud a polgármesteri elvárásoknak megfelelni. Sajnos ő a mi elefántunk a porcelánboltban.
Ahogy legfrissebb posztja alá irták, győzzön a józan ész vasárnap.