Működési egyensúlyra kell törekedni, ez a jó önkormányzati gazdálkodás alapja
Településünk összes vagyona 2014. 10. 13-án 4.728.080 Ft volt. Mivel még nem volt látható, hogy milyen hátralévő kifizetetlen számlák lesznek az év végéig, ezért nagyon óvatosan kezeltük a fent említett költségvetési tartalékot. Szerencsére, a jó gazdálkodásnak köszönhetően, ez az összeg minden évben gyarapodott.
Mi indokolta az önkormányzatunk, pénzügyi átalakítását?
Ezek bűvös számok:
2015.10.14. 5.218.540 Ft
2016.10.14. 10.453.304 Ft
2017.10.13. 8.010.282 Ft
2018.10.04. 38.217.823 + 5.000.000Ft
Nyilvánvaló vált, hogy a sólyi önkormányzat pénzügyi helyzete romlott, illetve hosszú távú kötelezettségvállalásuk, azaz adósságállományuk oly mértékben megnőtt, hogy ezzel foglalkozni kellett. Ezért egy olyan véghezvihető programot dolgoztak ki, amelynek segítségével azonosítani tudták azokat a pénzügyi kockázatokat és okokat, amik ide vezettek. Céljuk volt az, hogy ne az egyes dolgok szintjén, hanem a teljes önkormányzati szektorra vonatkozóan fogalmazzanak meg megállapításokat, javaslatokat. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy az ellenőrzésbe kerülő kiadások és bevételek reprezentálják a teljes összképet, azaz a teljes önkormányzati pénzügyi helyzetet.
Hogyan sikerült biztosítani ezt?
Először is azt vették alapul, hogy a 2014. év végi 4.728.080 Ft volt Ft önkormányzati vagyont hogyan oszlik meg az egyes szerkezeti egységek között. Azt tapasztalták, hogy a, nagyon kevés ez az összeg amit mozgathattak. Ha ezen helyzetre tudnak e általános megállapítást tenni, akkor tulajdonképpen ezt javító javaslatoknak kell tekinteni. Mivel minél teljesebb képet szerettek volna kapni, ezért a nem ellenőrzött adatot bekérették, ugyanazon adatokkal együtt, amiket az előző vezetés is számunkra biztosított.
Sóly jelentős részt képviselt a múltban az önkormányzati adósságon belül. Végeztethettek volna ebből a szempontból ellenőrzéseket is, de a számok valószínűleg nem változtak volna a pénzügyi-gazdálkodási helyzet értékelésén. A múlt kapcsolati rendszere ezt megengedte. Ezek alapján tudtak általános megállapításokat megfogalmazni.
A korábban alkalmazott módszertanhoz képest nagyot változott a rendszer. 2014-et megelőzően tulajdonképpen csak szabályszerűségi ellenőrzésekkel sem törődtek, tehát arra fókuszáltak, hogy az önkormányzat működése, gazdálkodása a jogszabályoknak minimálisan megfelel-e. Tudjuk, hogy meg. A 2014-ben a fennálló kockázatokat ezután tudták azonosítani: nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy rossz-e a pénzügyi helyzet, hanem arra is, hogy mi vezetett ide. Az okok ismertek és majd ezeket is közzé tesszük.
Az új és mondhatnánk azt is, hogy mégsem új rendszer legjobban a háztartás alapján érthető meg. Ketté kell választanunk a mindennapi kiadásokat és a nagyobb dolgokat. Akkor,ha jövedelmünkből minden teljesítettük, a fennmaradó pénzeszközök felhasználhatóak új dolgokra. Valójában, ha az önkormányzatoknak nem marad pénzük a mindennapi kiadásaikon felül, akkor nem lesz megfelelő fedezet beruházásra, sőt, mindez működési hitel felvételéhez vezethet. Persze, ez csak kényszerhelyzetet eredményezhet Az is tény, hogy ez esetben a beruházások hitelfelvételből való finanszírozása nem a legfrappánsabb megoldás, mert tudjuk ez milyen plusz kiadásokkal jár.
Az elemzést folytatjuk…
Like (0)