Még tavaly kapta kézhez mindenki az új adó bevezetéséről szóló önkormányzati tervet, ami miatt majdnem túlcsordult postaládánk is.
Sok vélemény érkezett ilyen olyan minősítéssel ami már szerintünk választási tétre is megy.
Igen változások vannak a világban, van ahol gazdagodnak van ahol szegényednek az emberek. Ez mindig is így volt Magyarországon és Sóly történetében is. A nemzetközi események is rossz irányba haladnak az emberek is gondolkodnak és a létükhöz szükséges feltételeket próbálják biztonságosabbá tenni.
Sokak számára viszont csak a kiadások növekednek egyre nagyobb és nagyobb ütemben. Értjük mi az önkormányzatot is hogy nagyobb bevétel kell és értjük a lakosságot is, hogy nekik viszont megélhetési és anyagi biztonság kell.
Nos itt az az új adó amely sokak véleménye szerint meszelni fog rendesen.
Sólynak volt egy olyan történelmi szakasza, amikor gazdagodni tudott, de ez a múlt és a történelem része. a szőlőhegy a papírmalom és Séden működő malmok idején volt. Most a lakosság dolgozni jár fizetésből bérből él meg kiegészítve ezt a jövedelmet valamilyen mezőgazdasági tevékenységgel. Bár ez sem jellemző mert a kertek nagy része műveletlen parlagon hagyott enyészet.
De mi is az új adó lényege? Ha az, hogy a parlagon és műveletlenül hagyott telkeket adóztassuk meg, vagy adóztassuk meg az összeset még azokat is aki egy szerszám tárolót sem tudnak a telkükre építeni mert a mértani szabályok szerint is lehetetlen? Ezeket nevezik nadrágszíj parcelláknak, viszont adóköteles. Vagy akik kertnek használják és művelik és hozzájárulnak a család mindennapi megélhetéséhez azok ezeken a nadrágszíj parcellákon termett zöldségekből keletkezett hasznot adóként fizessék be. Vagy az a cél, hogy a kertekben műhelyek raktárak és egyéb épületek épüljenek mert ez nagyobb bevétel az önkormányzatnak?
Az is rendben van akinek van bevétele az fizessen, az viszont nincs rendben hogy aki annyi jövedelmet sem tud kitermelni a kertjéből mint az adó mértéke az is annyit fizessen. Tudjuk ezen problémák valószínű az önkormányzatnál fel sem merültek, mert nem ez a cél hanem a minél több bevétel. Az adózásról alkotott vélemény Sólyban sem népszerű, viszont vannak települések ahol ez ésszerű. A bevétel növelése úgy hogy a hatását nem gondoltuk át. Vagyis a lakosságot egy homogén és fizetésre képes tömegnek könyvelték el. Hozzátesszük ez nem egyedi és sok településen alkalmazzák ezt a lehetőséget.
Drágulás, megélhetési nehézségek a kistelepüléseken.
Az önkormányzat egyetlen indokként Sólynak bevételre van szüksége mondattal intézte el az új rendelet lényegét. Tudjuk és elismerjük, de minden megállapításnak két oldalát kell vizsgálni és úgy tűnik a másik oldal nem lett figyelembe véve. Még pedig az, hogy a lakosságnak szüksége lenne a megélhetésre, vagy legalább a folyamatos romlást ne fokozzuk helyi szinten. A teher fokozása lehet államilag is, de helyi szinten is csodákat lehet művelni a körül nem tekintéssel az elhamarkodott azonnali igényekkel. A lakossági terhek valamint az adóalany gazdasági fizetőképessége milyen viszonyban áll kérdést , az adótárgy értékével, nem tette fel senki. Sokszor nem is az állami intézkedések okoznak fejfájást a helyi lakosoknak, hanem maga a hely ahol él és ahol meg akar élni. A mindennapi megélhetési költségek ugrásszerű emelkedése és az önkormányzat mostanra időzített adóterve nem éppen támogatja ezt.
Az adóalanyok teherviselő képessége azonban nem ingatlanonként külön-külön vizsgálandó a rendelet szerint, hanem elégséges csak a birtoklás ténye. Az ingatlanok forgalmi értékéhez nem viszonyították az adóterhet. Az adót vagyont elvonó jellege meghatározásakor, az adóalany teherviselő képességét az adóalany által tulajdonolt vagyontömeghez mérten kellett volna figyelembe venni. Bár a nyomtatvány tartalmaz ilyen részeket is, mert máshol számolnak vele.
Ezeket a kérdéseket mint a postánkra érkezett levelek alapján tettük fel.
Több telekre igaz az a körülmény, hogy az ingatlan forgalmi értéke a több sólyi ingatlanhoz képest forgalmi értékét többszörösét haladja meg úgy, hogy az adómérték szempontjából azonos megítélés alá esik, önmagában igazolja azt, hogy az önkormányzat az adómérték meghatározásakor nem kellő mértékben differenciált, és a helyi sajátosságokat nem vette figyelembe hanem mindenre kiterjedő pénzbevételt érdekelte.
Az a felvetés érdekes, hogy ha az adómérték “telkeknél” meghaladja annak értékének több mint 60%-át, ami az adóztatott vagyontömeg mértékéhez képest aránytalan, hisz az adóztatott vagyontárgy értékét kevesebb mint két év alatt felemészti. A telekadó tehát kiskertek esetében vagyonelvonó jellegű, ezért az a Htv. 6. § c) pontjába, illetve az Alaptörvény XXX. cikkének (1) bekezdésében rögzített teherbíró képesség elvébe ütközik. Súlyos probléma az, hogy a megörökölt és több telekkel és rendelkező mára már nyugdíjas sólyiaknak nincs maximális adóplafon megállapítva, így egy kisnyugdíjas aki több kertet művel pont azért, hogy a nyugdíját kiegészítse, akár egyhavi nyugdíját is bánhatja Sólynak befizetve.
Szőlőhegy
A szőlőhegyet azért említjük, mert innen is érkezetek észrevételek. Azok véleménye szerint amelyik szőlőt tényleg művelésre használják és nem életvitelszerű tartózkodási helynek, miért kell adót fizetniük? A szőlőhegy érdekes kívánságokat is küldött nekünk, de ez a egyenlőség elve szerint kivitelezhetetlen és túlzott lenne. Bár jogos felvetések is vannak közte, amelyek csak a mezőgazdasági részt és a termőföld jellegét emlegetik és nem a szőlőhegy üdülő és lakónegyed jellegét.
Ha valami nincs rendben akkor a szőlőhegyen tényleg nincs rendben. Úgy tűnik most sem lesz rendben. Az önkormányzat elhamarkodott lépést tett. Fel kellett volna kérni egy szakemberekből álló csapatot a felmérésre, a szőlőhegy beépítettsége és a mezőgazdasági tevékenység milyen viszonyban a területtel és mi az elsődleges állapota a megadóztatható teleknek.
Bár ebben is van egy csapda, a művelési ág megnevezése is valamint érdemes áttanulmányozni az alább törvényeket. Bár az új adó terv a kiküldött értesítések szerint más településeket is tanulmányoztak, csak éppen nem jutottak el, vagy nem akarták alkalmazni az arányosság és a teherviselési képességet. Tehát ez a tervezet egy bevételre kimaxolt önkormányzati rendelet lesz, amely semmilyen kedvezményeket vagy helyi sajátosságokat és itt élő embereket nem vesz figyelembe.
Abban bíznak a sólyi érintettek, hogy a rendeletet talán a helyi sajátosságokkal és kiegészítve módosítják.
Továbbra is várjuk a véleményeket a megszokott e-mail címünkre.
1990. évi C. törvénya helyi adókról *
308/2023. (VII. 14.) Korm. rendelet
Iparűzési adó
Hogy áll fel a hatóság? Az önkormányzati adóhatóságnak az önkormányzat jegyzőjét kell tekinteni, jelen esetben ez egy közös hivatal amit Hajmáskérre együtt működtet Sóly. Ehhez azt is kell tudni, hogy ez sem ingyenes Sólynak is hozzá kell járulni.
A helyi adók, csak akkor lép életbe az adott helyi önkormányzat illetékességi területén, ha a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletet hoz annak bevezetéséről.
– iparűzési adó,
– építmény adó,
– telekadó,
– kommunális adó,
– idegenforgalmi adó
Az egyes adófajtáknál az adó mértékének a maximumát határozza meg, és az adott önkormányzat képviselő testületére bízza, hogy a maximumot vezeti-e be, vagy annak egy mérsékeltebb mértékét alkalmazza.
Az iparűzési adó része a bevételnek, mivel kis országunkban ez az adófajta tekinthető a legelterjedtebb, önkormányzatok által is alkalmazott, bevezetett és mindenhol alkalmazott adófizetési kötelezettségnek.
1998-ban még csak 1,4 % volt a mértéke, ma már az adóalap 2 %-a.
Érdekessége még a törvénynek az is, hogy az önkormányzat képviselő testülete dönt arról is, hogy milyen mentességi kritériumokat alkalmaz, illetőleg arról is, hogy az adókedvezmények milyen szempontok alapján vehetők figyelembe. Ilyen mentességi indokok lehetnek például:
– 2,5 millió Ft alatti árbevétel,
– foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó mentesség,
– szabályozott ingatlanbefektetési társaság mentessége
Tehát az a szabály, hogy az állandó jelleggel végzett tevékenység árbevételéből kell kiindulni. Ezt az árbevételt kell (lehet) csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt önköltségével.
Az iparűzési adóval kapcsolatos levelek is érkeztek és frissíteni fogjuk a véleményeket.
Like (0)
